Szia új blog! 1. bejegyzés

"Örökké tartó szerelem"

Létezik?! Talán igen talán nem. De ezt nem tudhatod addig mèg nem voltál szerelmes. Mi a szerelem?! Ki hogy látja. Számomra az, hogy folyton a másikra gondolok, mèg álmomban is. Ha kimegyek az utcára bizonyos helyekről eszembe jutnak emlékek, az első találkozás helye, az első csóké. Ahol a másik kimondta elsőnek: Szeretlek. Ha messze lakik akár mennyi idő teljen is el, annyira izgatott vagy hogy végre láthatod, hogy megcsókol, megölel. Igaz borzasztó az hogy pl 300 km-re lakik és sms-be vagy chat-en tudsz csak vele beszélni, próbálod belevinni az érzéseid a mondandódba, de nehéz, mert egy szemtől szembe kimondott szeretlek, na az tényleg tele van érzésekkel. Próbálod néha napján meglepni, ezzel is azt bizonyítva mennyire szereted és hogy igenis fontos neked, figyelsz rá. A legjobb pillanat számomra pedig az, ha a másik szemébe nézel mélyen, nem szól semmit, nem is kell hisz a szeméből is làtod mennyire szeret, a tekintete is mosolyog, a szeme ragyog, te pedig elolvadsz akár hányszor és akár mikor meglátod a pillantását. Ha szomorú vagy vagy megbánt elég a mosolya és máris jobb a napod. Lehet, sőt biztos hogy nem tökéletes, mert nem romantikus, nem figyelmes de lehet pont ezért tökéletes?! Minden lány arra vágyik hogy a másik tökéletes legyen, de kit zavar ha nem az, mert valami megfog benne és hiába telhetetlen, elviselhetetlen a természete sokszor akkor is érzed és tudod hogy ő kell neked, mert a kulcs szó az hogy: Szereted. Persze mondhatják h buta vagyok, mert a másik nem érdemel(t) meg, de a szívnek nem lehet parancsolni. Hiába bánt meg sokszor, sőt rengetegszer, elnézed neki mert tiszta szívből szereted. Ha szerelmes vagy igazàn, az jobb emberré tesz, mert nem leszel önző, a másikra is odafigyelsz, kompromisszumot kötsz sokszor, hogy mind a kettőtöknek jó legyen, figyelmesebb leszel, na de persze ez nem mindenkire igaz. A világ végre is elszaladnál hogy kikiabáld: Boldog vagyok! De aztán hirtelen jön egy nagy viharfelhő, hiába próbálod elhessegetni, nem tudod! Hisz ehhez 2 ember kell. Kérdezed: Mièrt?! Eddig jó volt minden, most mièrt nem?!
A segély kiáltásod senki nem hallja meg, főleg nem Ő. Hiába kiabálsz egyre hangosabban, ez csak egyre rosszabb. Ami eddig szép volt az hirtelen homályba veszett. Ezek után sem érted mièrt kellett ennek így lennie, csak azt érzed hogy átvertek, a szíved amit másnak adtál eldobták. Te ezek után is felállsz, erős vagy hiszen elvileg nem állt meg a világ, vagy mégis?! Csak érzed azt az űrt a szívedben, amit eddig valaki betöltött, de màr nincs senki. Tudod h rosszat tett, utálnod kéne, de mégsem tudod, mert igaz messze van és más utakon, de mèg a szívedben ott van.
Ez lenne az örökké tartó szerelem?!