A mai napom, hát hagyjuk is. Nem értem miért jó az más embereknek, hogy beszólongatnak halkan a másiknak, kibeszélik folyamatosan a háta mögött, de persze a szemébe meg jópofizik. Ebből is látszik, hogy életük sincs mert mindig csak mással foglalkoznak, abból élnek hogy kibeszélnek mindenkit, még a legjobb barátnőjüket is. Persze a szemedbe nem mondják meg, hogy mi a problémájuk veled, ahhoz már nincs elég nagy szájuk meg gerincük sem. Az ilyen embereknek azt üzenem, hogyha kibeszélnek a hátam mögött nem véletlenül vannak a hátam mögött. Persze, mindenki szokott beszélni másokról, de nem állandó jelleggel és utána nem teszi neki a szépet és jót. Erre, hogy valaki ilyen rosszmájú legyen, születni kell. Az a baj, hogy ezek az emberek nem kapják vissza az élettől amit tesznek, pedig megérdemelnék, meg azt is, hogy 1 darab barátjuk se legyen, mert az ilyennek minek barát, akit ugyan úgy kibeszél, mint akárki mást. Aki meg ilyen buta, hogy a barátja lesz és elhisz neki minden hazugságot, meg bedől az álcájának az így járt. Ezek a rossz indulatú emberek pedig álljanak a tükör elé és köpjék szembe magukat.
Engem úgy tanítottak, hogy ezeket nem kell felvenni és ha nem szólok vissza, az a másiknak sokkal rosszabb és idegesítőbb. Ez egy darabig teljesíthető is, de ha már huzamosabb ideje ez megy, akkor egy idő után betelik a pohár. Én türelmes vagyok, de egyszer majd megmondom nekik, ami lassan elkövetkezik, hogy azért van a 2 szemem, hogy oda beszéljenek, ne pedig a hátam mögött, mert ott pont jó helyen vannak ahhoz, hogy... !